Interjú Richter Katalin jógatanárral és gyógynövény-rajongóval
Richter Katalin története egy olyan életút, ahol a jóga, a természet és a mindennapi tudatosság szépen lassan egymásba fonódik. Mesél a kezdetek bizonytalanságáról, a gyógyulás útjáról és arról, hogyan vált a mozgás, a kert és a gyógynövények szeretete a belső egyensúly forrásává.
Kezdetek – a belső út felé
Hogyan indult az utad a jógával?
A 90-es évek végén járunk, amikor beiratkoztam dr. Oláh Andor orvos-természetgyógyász Természetgyógyászati tanfolyamára, ami egy 1 éves képzés volt. Ennek egészségügyi okai voltak: volt egy lúdtojás nagyságú petefészek cisztám, amit a petefészekkel együtt szerettek volna kioperálni. 26 éves voltam kb. és arra gondoltam, hogy ha gyereket szeretnék (márpedig szeretnék!), akkor mi lesz, ha a másik petefészkemmel történik valami?! Ez számomra komoly kockázati tényezőnek tűnt, úgyhogy utolsó pillanatban lemondtam a műtétet. (ennek minden következményével: riogatás, fenyegetés stb.) A természetgyógyász iskolában megnyugtattak, hogy a petefészek „egy cisztás szerv”, ami jön-megy, változik és talpmasszázzsal, vega étkezéssel, 3 féle gyógynövény tea rendszeres fogyasztásával, jógával, meditációval, ez szépen majd elmúlik. Boldog voltam és bár egész életemben sportoltam (atletizáltam, később öttusáztam, testnevelés tagozatos gimibe jártam) nem akartam az „uncsi” jógaórákra elmenni.
De nem volt más választásom! Böde Istvánnak hála -aki ezen a képzésen oktatta a jógát-, olyan jóga órákkal kezdtem, amiben az első órában egy nagyon erőteljes edzés volt (ma azt mondanánk saját testsúlyos edzés) békaügetéssel, futással megspékelve! Aztán amikor már alig tudtunk mozogni, és totál leizzadtunk, akkor jött a jóga, ami bizony komoly ászana gyakorlással kezdődött, és a vége egy nyugodt meditáció, relaxáció volt. Imádtam, évekig jártam heti 2x, és lassan a jóga részt is elkezdtem megszeretni. Imádtam a csoportot, sok fiú is edzett velünk, ettől mindig jó hangulat volt, akkor is, amikor már „kileheltünk a lelkünket” … Így indult a kapcsolatom a jógával és ez nagy szerencse volt!
Emlékszel egy pillanatra, amikor érezted, hogy ez lesz a hivatásod?
Nem hiszem, hogy ez egy pillanat volt. Évekig itt Nagykovácsiban oktattam, béreltem az helyi iskolában egy termet, de aztán elegem lett abból, hogy minden óra előtt kipakoljam az összes padot, széket a folyosóra és felsöpörjek, felmossak…mert úgy éreztem, hogy ez egy olyan dolog, amihez tiszta, rendezett hely kell. Aztán 22 évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem az igény, hogy milyen jó lenne ezt egy saját, tiszta teremben gyakorolni, és akkor elkezdődött a tervezés, gondolkodás. Gyakorlatilag egy fillér nélkül vágtunk bele az építkezésbe. Banki hitelt vettünk fel, és felépült a Nagykovácsi Jógaterem. Akkor, amikor még csak a földön rajzoltuk ki a terem formáját a porban egy fadarabbal, és megkerestem a „helyem”, oda álltam, ahonnan majd tanítani szeretnék, és elképzeltem a gyakorlókat is a teremben, akkor valami végleges kapocs született a jóga és köztem!
Milyen volt az első kapcsolatod a természettel? Volt gyerekkori élmény, ami megalapozta benned a növények és a természet szeretetét?
Kisgyerek koromtól kertes házban éltem. Nem volt kérdés, hogy az év nagy részében hol lehetett megtalálni engem: vagy a homokozóban „sütöttem, főztem” vagy a málnabokorban eszegettem a málnát vagy bringáztam, vagy a két gyűrűn lógtam, ami egy öreg diófa ágára volt felerősítve és rengeteg gyakorlatot tudtam rajta…A természetben lenni volt a mindig, és a házban lenni volt a néha.
Nagymamám is velünk lakott, (lelki társak voltunk) ő mutatta meg, hogy mi micsoda a kertben, hogyan kell ültetni, szüretelni, virágokat gondozni, vagy csak ücsörögni és élvezni a madarakat, pillangókat, simogatni a kiskutyát…
A jóga és a test-lélek harmóniája
Miért éppen az Iyengar-jóga áll hozzád a legközelebb?
Mielőtt az Iyengar jógával megismerkedtem, elvégeztem az akkoriban itthon elérhető jóga tanárképzéseket. Amikor megismerkedtem az Iyengar jóga ászanákkal és azzal, hogyan kell kivitelezni őket, „szerelem volt első pillantásra”! Nekem, aki a sport világából érkeztem a jóga felé, jól mentek a fizikailag nehezebb gyakorlatok is. Tulajdonképpen otthon éreztem magam ebben a kihívásokkal teli Iyengar jóga-világban, ahol a jógatanár képzésünk éveken át egy igazi metamorfózis volt minden szinten!
Mit ad neked ez az irányzat – akár testileg, akár lelkileg?
Megnyugvást, egyensúlyt, lelki békét, egy látásmódot a világra!
Mozgékonyságot a fizikai testbe, az érzést, hogy képes vagyok kapcsolatba kerülni a testrészeimmel, főleg, ha valami bajt kell megoldani a testemen. Magabiztosságot, tartást is ad, hiszen nagyon sok embert tanítottam és tanítok a mai napig is. Érzékenységet is tanított nekem, hogy megtaláljam a jó szavakat az emberekkel való kommunikációban, és óvatosan közelítsek hozzájuk, mert „törékenyek”, ahogy mindannyian azok vagyunk.
És mostanában rengeteg felismerést: pont annyi jóga gyakorlásra van szükségem és pont olyan terhelésre, ami a testemet még építi, jobbá teszi és találjam meg azt a határt, ahol ez már romboló, ne erőltessek olyan dolgokat, amik nem az én testemnek valók. A férjem, akivel több, mint 30 éve együtt élünk is azt mondta: „Te egy atléta vagy! Az izomzatod erre fejlődött ki!”, úgyhogy óvatosabb vagyok, mert sok sérülésen menetem már keresztül.
Hogyan segít ez a jógairányzat abban, hogy ne csak testileg, hanem mentálisan is egyensúlyban maradj?
A fizikai testtel való munkát nem tudom külön választani a lelki, szellemi, pszichés munkától. Minden ászana gyakorlás egy lélekkel való munka is egyben, hiszen a gyakorlás közben saját magaddal, saját lelkeddel vagy összekapcsolva! A test és a lélek harmoniába kerül, még ha a gyakorlás kezdetekor kicsit ideges, zaklatott vagy fáradt is vagyok.
A spirálstabilizáció is fontos része a munkádnak – miben egészíti ki a jógát ez a módszer?
A Spirálstabilizáció egy gerincterápiás módszer azoknak, akik gerincsérvvel, gerincferdüléssel, hanyag tartással vagy nyak-hát-derék fájdalmakkal fordulnak hozzám. Ez nem egy jóga irányzat, hanem egy orvos által kifejlesztett rehabilitációs sportmozgás. Imádom! Nagyon sokat adott hozzá az életemhez, az elmúlt 10 évben. 3 deréktáji gerincsérvet sikerült általa elmulasztanom saját magamon, illetve felépítettünk egy Spirálstabilizációs képzési struktúrát, egy trénerképzéssel, amit külön élvezek, mert így egyre több embernek tudunk segíteni, sok esetben műtét nélkül is rendbe tudnak jönni!
Természet és kert – a mindennapi gyógynövényes varázslat
A természet és a növények szeretete erősen áthatja az életedet. A kerted igazi kis gyógynövényes menedék.
Milyen növényeket termesztesz, gyűjtesz és melyek a „kedvenceid”?
A kertünk tényleg csodás és mindenki, aki hozzánk érkezik ilyeneket mond: mesebeli, varázslatos, olyan megnyugtató, békesség van ebben a kertben…
Sokféle gyógy- és fűszernövényem van a kertben, és mióta a gyöngyösi egyetemen tanulok gyógy-és fűszernövény szakon még több növényt ültettem (csak idén 36 félét!)
Kedvenceim a klasszikus fűszernövények: bazsalikom, zsálya, menta fajok, izsóp, lestyán, levendula, hagymák, oregánó, tárkony, babér…
Hogyan kapcsolódik össze a kertedben végzett munka a jógával és a belső egyensúllyal, használod a növényeket a mindennapjaidban?
A jóga és a Spirálstabilizáció gyakorló órák után mindig van közös teázás. A gyógynövényes tea alapanyagait a kertből vagy a környező kertekből szedem, kapom. Vadontermő növényeket is szoktam szedni a környékről, főleg, hogy most már kicsit jobban ismerem őket!
A kertben végzett munkák, a növényekkel való foglalkozás mindig feltölt, bármennyire fáradt vagy rossz kedvű is vagyok. Könnyűséget, vidámságot ad, „kisimít” és ez egy jó kezdet a tanításhoz, gyakorláshoz.
Minden nap frissen főzök! Szinte nincs is olyan étel, ital, amibe ne lenne egy gyógy- vagy fűszernövény beiktatva. Legyen az limonádé, keksz, tea vagy akár főétel.
Készítesz belőlük teákat, tinktúrákat, kivonatokat, kenőcsöket, amelyek már-már legendásak tanítványaid körében. Hogyan tanultad meg ezeket elkészíteni?
Ezeket még csak „tanonc” szinten tudom, legalábbis én így érzem! Sokat segített az, amiket az egyetemen tanultam, de csoporttársaktól, főleg Keil Ritától tanultam sok mindent. Rengeteg könyvem van, sokat olvasok róluk. És hát nem esett messze az alma a fájától úgy tűnik, hiszen édesanyám még a 70-es 80-as években a Háztartási -és illatszer boltok csoport vezetője volt, szóval sokat lógtam az illatszer boltokban, mindenfélét szaglásztam, imádtam a parfümöket, krémeket, szappanokat kislányként is!
Van olyan növény vagy illóolaj, ami különösen közel áll hozzád, akár lelki szinten is?
A fekete nadálytő. Kicsit olyan ez a növény, mint én. Nincs mindig jelen (hiszen télen visszahúzódik), de ha ott van, akkor nagyon karakteres! Segít a fájdalmak leküzdésében, a gyógyulásban, ahogy én is erre tettem fel az életemet, hogy embereknek segítsek! Idő kell neki, hogy ki tudja fejteni a jótékony hatásait, ahogy nekem is idő kell, hogy segíteni tudjak, néha hónapok, évek munkája is kell, hogy változásokat érjünk el. Aztán ha valahol szeret lenni, ott olyan jól érzi magát, hogy szívesen újra kinő és rettentő szívós, nagyon jól alkalmazkodik, ami remélem, hogy rám is igaz, legalábbis én így érzem.
Illóolajból általában imádom a levendulát, az új szerelmeim a HO FA olaj, és a Vetiver.
A HO FA mert elbújik, de mindig ott van és a földön tart. A HO FA illóolaj a kámforfa egy különlegesen lágy, linaloolban gazdag változatából készül, ezért az illata egyszerre fás és enyhén virágos, és a levendula finom, megnyugtató hangulatát idézi. Sokan a rózsafa környezetkímélő alternatívájaként használják, mert tiszta, elegáns hátteret biztosít. A vetiver ezzel szemben mély, földes esszencia, szinte mindenhez képes alkalmazkodni, egészen szélsőséges dolgokhoz is…nagy túlélő!
A tudatos életmód és táplálkozás
Vegetáriánus vagy, vegetáriánus életmódot folytatsz. Mit jelent számodra a tudatos táplálkozás, és hogyan illeszkedik a jóga szellemiségéhez?
Kb. olyan 38-40 éve vagyok vega. Manapság ez már teljesen elfogadott dolog, de régen még kicsit furcsán néztek az emberre…
A tudatos táplálkozásra magamat kellett ránevelnem, mert a szülői házban a klasszikus magyar konyha volt. Nagyim, ugyan minden nap frisset főzött a családnak, (most már tudom, hogy ez mekkora kincs volt), ám akkoriban még kevesen foglalkoztak a teljes kiőrlésű kenyérrel, a friss salátákkal, jó olajokkal, egészséges tápanyagokkal. Azóta, mióta gyerekeim vannak (és most már unokáim is), még jobban figyelek arra, hogy csak egészséges és emellett finom dolgok kerüljenek az asztalra. Mert én azt vallom, hogy nem elég, hogy egy étel egészséges, de egyben finomnak, ízletesnek is kell lennie. A két dolognak együtt kell jelen lenni és akkor mindenki boldog!
Arról nem is beszélve, hogy a testünket felépítő tápanyag nagyon fontos akkor, ha az ember (értsd a szó jó értelmében) a testéből él.
A konyhában is szívesen alkotsz – van kedvenc „gyógyító” étel vagy ital, amit szívesen készítesz?
Szeretem a finom leveseket, salátákat, amik alapanyagukban igazodnak az évszakokhoz, igyekszem szezonális, regionális, bio élelmiszereket vásárolni. Úgy gondolom, hogy minden étel lehet gyógyító, amit az emberszeretettel, szívvel-lélekkel készít el minőségi alapanyagokból.
A jógatáborokban, amiket tartasz, hogyan jelenik meg ez a természetközeli szemlélet a természethez való kapcsolódás?
A táborokat Hévízen tartjuk kétszer évente (elég nagy, 50 fő feletti létszámmal), ami egy fantasztikus hely, elsősorban az Európában egyedül álló meleg vizű gyógy-tó miatt. Amikor ott vagyunk, egy igazi kikapcsolódás, és bár naponta több órát is gyakorolunk, mégis feltöltődve jövünk haza. A VÍZ az élet elemem, ez az, ami a legjobban kikapcsol.
Tanulás és fejlődés – a fitoterápia felé
Most a MATE gyógy- és fűszernövények szakon tanulsz. Mi motivált arra, hogy a jógán túl a fitoterápia tudományos oldalát is megismerd?
Régóta érdekelnek a gyógynövények, és sokszor belefutottam abba, hogy veszek egy növényt, elültetem és kihal. Ez nagyon bosszantott mindig. Szerettem volna megismerni, hogyan kell „jól bánni” a növényekkel, mire van szükségük és mire lehet őket használni, milyen egészségügyi problémákat lehet velük orvosolni.
Jóga, természet és ember – a belső csend keresése
A mai rohanó világban sokan keresik a megnyugvást, és sokan nehezen találnak nyugalmat. Te hogyan segítesz a jógázóidnak megtalálni a belső csendet és stabilitást?
Ha kívülről befelé haladok, akkor először is azzal, hogy megteremtem a tiszta, jól szellőző, meleg, egészséges, kellemes, jó illatú teret a gyakorláshoz. Tiszta eszközöket adok a kezükbe, és biztonságos, célirányos, következetes gyakorlásokat vezetek. Mindig tudják, hogy mit miért csinálunk, mit mivel és hogyan készítünk elő, ha egy igényesebb gyakorlatról van szó. Mindig figyelembe veszem és segítem azokat külön is, akiknek fájdalmai vannak, (pl. fáj a válla, térde…) vagy például éppen menstruál.
Meghallgatom őket, és igyekszem segíteni, ha tudok a saját eszközeimmel. Sokszor buzdítom őket és igyekszem jó példával, elöl járni, inspirálóan mozogni.
Üzenet, amit érdemes továbbadni
Mit tanított neked legmélyebben a természet?
Sokszor érzem azt, hogy csak hagyni kell, hogy megtörténjenek a dolgok!
Minél kevesebbet kell beavatkozni! Ez persze nem jelenti azt, hogy a magam részéről nem teszek meg mindent az ügyért. De ha úgy érzem, hogy mindent megtettem, ami rajtam múlt, akkor a többit igyekszem elengedni. Ebben még fejlődnöm kell!
Szereted az irodalmat, különösen a verseket. Van olyan gondolat vagy idézet, amit mindig szívesen átadsz a tanítványaidnak vagy a környezetedben élőknek?
Rudolf Steiner idézete maradt meg legmélyebben: ezt a pár sort minden órám előtt elmondtam eddig egész életemben!
„Sugározzon keresztül rajtam bölcsesség
Áradjon belőlem szeretet,
Hasson át erő.
Hogy felébredjen bennem
Az emberiség segítője,
Szent dolgok szolgálója
Önzetlen és igaz!”
Ha egyetlen tanácsot adhatnál annak, aki most kezdi a természetes életmód és a jóga útját, mi lenne az?
„Semper reformari!” Szüntelen javítsatok újítsatok!
Én ezt kaptam az életfeladatomnak egyik tanáromtól, és nagyon élvezem!
A jövő tervei
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Húúúú! Rengeteg tervem van a jövőre nézve, de nem akarom még elkiabálni! Kell egy kis idő, hogy kiforrja magát.
Ha az eddigi utadra nézel– mi az, amire a legbüszkébb vagy?
Legbüszkébb a gyerekeimre vagyok! (… és persze az unokákra)
Mielőtt megszülettek a jó Istentől egy dolgot kértem: Legyenek életre valók! És ez így is lett!
Hála!
Köszönöm az interjút! Jó volt végig gondolni az egész életemet!
Kati története emlékeztet arra, hogy a tudatos mozgás, a test-lélek harmóniája és a gyógynövényekkel való mindennapi kapcsolat bármely életkorban erőt, egyensúlyt és megújulást adhat. Hálás köszönet neki, hogy őszintén megosztotta útját, tapasztalatait és azt a szemléletet, amelyben a jóga, a természet és az emberi lélek gyógyítóan összekapcsolódik. Kívánom, hogy mindaz, amit tőle tanulhatunk, inspiráció legyen a saját belső utunkon – legyen az akár az első lépés, akár egy újrakezdés.
